Hol van otthona annak, aki két világban él, de egyikhez sem tartozik? Marko tizenhét éves, Ljubljanában született, mégis kívülálló, mert a szlovénok szemében csefur, délről jött bevándorló. A barátai, akikkel állandóan együtt lóg, mind a saját családjuk sebeit hordozzák – a fužinei lakótelep egyszerre otthon és börtön a számukra. A fiúnak a kosárpálya jelenti az egyetlen menedéket, ahol nem számít, honnan jött, csak az, hogy bedobja-e a labdát. Azonban egy edzővel való összetűzés után ezt a lehetőséget is elveszíti. Amikor Marko és haverjai egy átpiált, balhés éjszakán megrongálnak egy buszt, a következmények kegyetlen erővel csapnak le rájuk, és az őket körülvevő világ kártyavárként omlik össze. Marko apja, hogy megmentse fiát a börtöntől és a rendőrök bosszújától, úgy dönt, jobb, ha a fiú azonnal Boszniába utazik, a rokonaihoz, messze a barátaitól és távol mindentől, amit eddig ismert.
Goran Vojnović kultikus regénye nyers, trágár szlenggel átitatott, dühös és megrendítő vallomás a felnőtté válásról és a feloldhatatlan idegenségről.
Goran Vojnović (1980) szlovén író, forgatókönyvíró, rendező. Profi kosárlabdázóként kezdte, majd rendezést tanult a ljubljanai Színház- és Filmművészeti Főiskolán, manapság Szlovénia egyik legjobb és legismertebb írója. A szlovén irodalmi életbe a Csefurok, húzzatok haza! című regényével robbant be 2008-ban, később az ebből készült filmet ő maga rendezte. Ahogy ez a könyve, a kiadónknál korábban megjelent két másik regénye, a Jugoszlávia, édes hazám és A fügefa is elnyerte a szlovén kortárs irodalom legrangosabbnak számító elismerését, a Kresnik-díjat. Műveit eddig 15 nyelvre fordították le.
