Az elátkozott hercegek: 1272. A Magyar Királyság az összeomlás szélére sodródik. A trónörökös László herceget elrabolják, V. István királyt megmérgezik, Mihály és Béla hercegeket pedig bestiálisan meggyilkolják. A regény főleg a Pilisben és Szent Margit szigetén játszódik. Megismerkedhetünk Piliscsaba helytörténetével, ahol felbukkannak a rejtélyes pálosok. A regény főhőse Macsói Béla herceg, de fontos szerepet kap benne unokaöccse Andráska és a kor híres főura, Csák Péter is. Megküzdenek a kor negatív szereplőivel: Kőszegi Henrikkel és Gutkeled Joakimmal. A regény a magyar ősvallás és mitológia rejtélyét is boncolgatja. Az eseményekbe ugyanis beavatkozik egy ószláv varázsló és egy besenyő sámán. Az írás a keleti népek farkas mítoszát, totemállati mibenlétét is megjeleníti. Hogyan érvényesülnek a láthatatlan erők, amikor a hősök kénytelenek farkasemberként küzdeni az igazságukért? A Havaselve születése novella a szerző korábban megjelent regényének, a Tok-temür a honalapító-nak a folytatása. IV. László király a meggyilkolása előtt, a mai Havasalföldre menekíti az Édua mongol hercegnőtől született fiát, Tok-temürt. A herceg a későbbiekben a vlach mitológia Fekete Radul vajdája és Vlad Drakulea ősapja lesz. A novella a herceg vértestvére, Dénes fia Béla visszaemlékezését mutatja be naplószerűen. Béla leírja az ország szervezés mindennapi nehézségeit, életben maradásukat a Kárpátokban az első zord télen. Beszél magán életéről, szerelmi vívódásairól. Belecseppen a kialakuló szász-székely-oláh konfliktusba és örökbe fogad egy székely kisfiút. S hogy a főhős végkép ne unatkozzon, az erdő mélyéről felbukkannak a farkasemberek, a sztyeppéről pedig a mongolok… De Dénes fia Béla fanyar humorával és némi székely pálinkával minden nehézséget megold… Vagy mégsem?!
