Mit jelent a munka egy olyan közösség életében, amelynek újra és újra meg kell küzdenie a társadalmi megbecsülésért? A szegkovács cigányok története különleges nézőpontból világítja meg a munka, a társadalmi státusz és az érdekvédelem összefonódását, egy kevéssé ismert közösség életébe kínálva betekintést a családi műhelyek világától a szövetkezetek világán át a rendszerváltás utáni évtizedekig. Megmutatja, hogyan vált a munka a megélhetés mellett az önbecsülés és az elismerés forrásává, és hogyan próbálták a közösség tagjai maguk alakítani a sorsukat.
A történet a mindennapok apró küzdelmeiben és a nagyobb konfliktusokban egyaránt kibontakozik; feltárulnak a munkahelyi és hivatali érdekérvényesítés helyzetei, a közösségi kapcsolatokban rejlő lehetőségek és a nők munkájának változó szerepe is. A szegkovácsok története arról is tanúskodik, hogyan lehet eligazodni a bürokrácia útvesztőiben, szövetségeseket találni és kiállni a saját érdekekért egy előítéletekkel terhelt társadalomban.
Levéltári forrásokra, korabeli sajtóanyagokra és személyes visszaemlékezésekre támaszkodva a Szikrák a sötétben érzékletesen rajzolja meg egy közösség társadalmi küzdelmeit és változó világát, arra hívva az olvasót, hogy az ismert történelmi folyamatok mögé nézzen.
BAKÓ BOGLÁRKA, PhD. kulturális antropológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének Lendület Munkaformák Kutatócsoportjának munkatársa. Kutatásaiban roma közösségek társadalmi viszonyait, az előítéletek és sztereotípiák működését, a nők társadalmi szerepét, valamint a munka és a társadalmi státusz összefüggéseit vizsgálja. Emellett a Csodaműhely Egyesület szakmai vezetőjeként a Komplex Esélyteremtő Program megvalósítását irányítja, amely hátrányos helyzetű gyermekeket és családokat támogat képességeik kibontakoztatásában, lehetőségeik bővítésében és érdekeik érvényesítésében.
