„Freud kissé zavartan nyitotta ki az aprólékos munkával kidolgozott fadobozt, melynek tetejébe készítője egy különleges, legalább tíz centiméter átmérőjű, domború fekete követ dolgozott bele, és a kő alá egy homokórát faragott. Első ránézésre azt hihette az ember, hogy a mester elrontotta a homokórát, mivel abban alulról felfelé peregtek a homokszemek, de ha a készítő monogramja LDV, akkor a tévedés teljes mértékben ki van zárva.
A dobozban egy valóban nagyon réginek tűnő kézirat rejtőzött…”
Leonardo da Vinci önéletírása több mint négyszáz éven át utazik, hogy a megfelelő időben a megfelelő kezekbe kerülve segítsen megakadályozni az emberiségre leselkedő, pusztító járványt.
Az Agora egy téren és időn kívül létező, különleges hely, ahol a görög piacterekhez hasonlóan összegyűlnek a kiválasztott utazók, és miközben átadják egymásnak tudásukat, észrevétlenül vagy tudatosan megváltoztatják az emberiség jövőjét.
A reneszánsz kor legzseniálisabb elméje, Leonardo da Vinci, a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud, a Grál leglelkesebb kutatója, Otto Rahn, a Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman, egy rejtélyes biológus és egy alig harmincéves vallástörténész professzor összefognak, hogy megmentsék az emberiséget.
Egy ilyen különleges társaságnak sem a tér, sem az idő nem állhat az útjába…
„Kicsit sajnálom, hogy elpazaroltam negyven évet a világ, az ember, a múlt, a jelen és a jövő, no meg a kvantumfizika megértésére… Elég lett volna elolvasnom ezt a letehetetlenül izgalmas, szív- és torokszorító regényt, amely minden kérdésre és aggodalomra felkavaró választ adott.” (Boldizsár Ildikó)
