Vajon a tudat csupán egy kémiai reakció lenne az agyban? Vagy létezik a test határain túl is?
Ezek a kérdések mindig is foglalkoztatták az emberiséget, és a kutatókat, akik sokszor évtizedeket áldoztak életükből, hogy összefüggéseket keressenek és bizonyítékot találjanak a halál utáni életre. Az a sok élmény, tapasztalás, érzelmek, szeretet, aggódás és felhalmozott tudás nem múlhatnak el nyomtalanul, amikor kilépünk földi életünkből... Szeretnénk tudni, hogy mindez nem válik menthetetlenül az enyészetté, hogy a szeretet energiája örök, és nemcsak utódaink, barátaink emlékezetében élünk tovább, hanem részesei lehetünk valamilyen megnyugtató, magasztos transzcendens egységnek.
Mi sem természetesebb annál, hogy a nyomozás azoknál az orvosilag dokumentált eseteknél kezdődik, amelyekben a balesetek elszenvedőinél, vagy különféle betegségek következtében szükséges operációs beavatkozások közben az érintettek a klinikai halál állapotába kerültek. Innen nem sikerül mindenkit visszahozni az életbe, de akiket igen, azoknál az eseteknél sok a hasonlóság, ami a tudatukban jelentkezik.
A közös halálélmények átfogó kutatása megdöbbentő felismerésekhez vezetett. Ennek a kutatásnak az eredményeiből nőtte ki magát ez a könyv, Horváth Andrea reményt adó, sajátos riportregénye, amelyben különleges történetekről, életutakról, megdöbbentő halálon túli élményekről és a mennyországról mesél.
A könyv olvasmányos szellemi táplálék mindazoknak, akiket komolyan foglalkoztat, hogy miért is születtünk meg a földön.
