Ana és Connor három éve szeretők. Szűk hotelszobákban, zsúfolt kávézókban, rövid üzenetekben és lopott hétvégéken egy olyan világot építenek maguknak, amelyben kettejükön kívül nincsen másnak hely, és amelyből esténként más-más családhoz térnek haza. Egy nap aztán megtörténik az elképzelhetetlen: Connort halálos baleset éri, és Ana egyedül találja magát a titkuk fogságában. Ráadásul a legrosszabb szerepben – hivatalból, hagyatéki ügyvédként pont neki kell vigaszt és megnyugvást nyújtania a gyászoló özvegynek. Hogyan veszíthetünk el valakit, akiről a világ azt sem tudta, hogy a miénk? Hogyan gyászolhatunk meg valamit, ha a fájdalmunkat nem beszélhetjük ki? Sarah Crossan regénye két egymás árnyékában létező házasság élveboncolása, egy volt szerető érzelemteli, ám kegyetlenül őszinte vallomása szerelemről, veszteségről, az elengedés és a megbocsátás útvesztőiről. Méltatások: „Istenem, lenyűgöző… Sarah zseniális író.” – CECELIA AHERN „Sarah egy olyan írásmódot alkotott a regényeiben, ami egyedi, és csakis az övé.” – JOHN BOYNE, A csíkos pizsamás fiú szerzője „Meggyőző, gyönyörűen megírt történet.” – THE SUNDAY TIMES „Az időzítés királynője… Crossan az élet legsötétebb perceit is humorral és emberséggel tálalja; garantáltan nem fogja tudni letenni.” – THE TIMES „Párkapcsolat, hivatás és anyaság egyaránt górcső alá kerül a »másik nő« megkapó portréjában.” – DAILY MAIL „A házasságtörő viszony lírai beszámolója a szerző finom, egyedi stílusa miatt igazán megrázó és hatásos. Elvárom, hogy legalább annyi díjat hozzon az írónak, mint az ifjúsági regényei.” – RED
