Senki emberfia nem abszolút kezdet. Ahogy arra Vaskor Gréta meseterapeuta felfigyelt, a mesehősöknek is gyakran olyan „előtalált” feladattal, nehézséggel kell szembenézniük, amelybe az őseik belebuktak, s saját életük csak ennek megoldásán keresztül teljesedhet ki. E hősök nehéz teherrel és üres tarisznyával, sorskötöző béklyóval indulnak. Nem kalandkeresők, nem égitestszabadítók, még csak nem is a megfelelő pár megtalálása a feladatuk, mert olyan erősen kötik őket a szülőktől érkező üzenetek, feladatok, hiányok. Az ilyen hős mindaddig nem indulhat szerencsét próbálni, amíg e sorsgubancokat ki nem bogozza, s ezáltal hatalmat nem kap, hogy változtasson az életén.
Igen, a transzgenerációs öröklődés témája megjelenik a mesékben is, melyek szimbólumrendszere hozzáférést nyújt az emberiség kollektív tudásához, és egyetemes megoldási mintákat kínál az egyéni ember krízishelyzeteire. A kötetben vizsgált családrendszermesék ahhoz mutatják meg az utat, hogy miként lehet a saját sorssal kapcsolódni, és afelett hatalmat nyerni.
Míg Vaskor Gréta a mesei kódok értelmezésével kalauzol el a személyes kezdet előtti világhoz, a sorstörténethez, Mogyorósy-Révész Zsuzsanna „traumaszemüvegű” pszichológiai magyarázatokkal és jelen idejű, valós történetekkel, terápiás esetekkel kapcsolódik az archaikus rétegekhez.
Hiány, árulás és átok: három nagy téma, három fejezet, amelyek áttekintik a kapott (előtalált) életfeladatot – mert bizony sokféleképpen tud hiányozni az apa és az anya; mert vannak, akik a szülő helyett fizetnek élettartozást; és olyanok is, akiket egy teremtő szülői szó varázsolt el. De látni fogjuk a megmenekülés, a kilépés útját és tétjét, valamint a megdolgozás állomásait is.
A kötet segítségével felfedező útra indulhatunk saját transzgenerációs történetünkben – tájékozódásunkat témakörönként válogatott mesék, kérdések, esettanulmányok és lélektani magyarázatok segítik.
