Földes Jolán hároméves volt, amikor édesanyja megmérgezte magát, örökül hagyva a kérdést: miért tesz ilyet egy anya?! Földes Jolán a haragtól eljutott a megbocsátásig, a szánakozástól a megértésig, és végül úgy döntött, hogy hagyja szárnyalni a képzeletét, és a romantikus hősnő és az élvhajhász feleség elegyéből gyúrt anya karakterével ír egy majdnem botrányos regényt. És megtörtént a csoda! A múlt század első évtizedeire jellemző puritán izlésvilágban megnyerte az 1932 évi Mikszáth-díjas regénypályázatot!
1932. május 8-án az Irodalmi Élet az alábbi recenziót közölte a könyvről:
„A Pantheon Irodalmi Intézet az 1932-iki Mikszáth Kálmán-díjjal tüntette ki Földes Jolán: Mária jól érett c. regényét. Az olvasó emiatt fokozott igényeket támaszt az új író jelentkezésével szemben. De mint már megállapíthatjuk, Földes Jolán könyve megérdemli a gyorsan előkelővé vált fémjelzést. Első kötet, amely nélkülözi az induló írók hibáit, és dúsan reprezentálja az ifjúság értékeit. A regény egy tizenhétéves lány naplója. Földes Jolán egy nővé fejlődő bakfis szemén át mutatja a világot. Voltaképpen nem is a fiatal lány e regény hősnője, hanem egy öngyilkos asszony, a leány halott anyja, aki csalódottan, boldogtalanul töltötte el napjait. Örömeit mindig házasságán kívül kereste, míg végül meghasonlott önmagával és mérget ivott. Halála után fiatalabb leánya elhatározta, hogy regényben állít emléket szerencsétlen anyjának. Adatokat keres majdan megírandó regényéhez, felkutatja azt a férfit, akit anyja utoljára szeretett. Barátságot köt vele, előbb azért, mert ki akarja faggatni anyjáról, később meg már azért, mert ő maga szereti a férfit. A tartalomnak fentebbi rövid kivonatából is kitűnik, hogy Földes Jolán kényes témához nyúlt, tolla azonban mindvégig fegyelmezett maradt. Fiatal lány és öregedő férfi szerelme. Köztük egy fehér árnyék, a halott anya. Lehellet-finomságú rajza van annak, hogyan foszlik szét az árnyék. Az élet átlépi a sírdombokat, akik itt maradnak, szeretni akarnak. Földes Jolán könyve az Új magyar regény-sorozatban jelent meg, Béressy Róbert művészi címlapjával
