A haditudósító a világ érdekes és veszélyes eseményeiről számol be, amelyeket, ha szerencsénk van, a fotelban ülve követünk a világ másik felén. Személye általában a háttérben marad, kivéve, ha ő maga is valamilyen izgalmas esemény középpontjába kerül. Lynsey Addario véletlenül, egy ajándékba kapott fényképezőgépnek köszönhetően lett fotográfus, majd a sors különös fordulatai révén állt haditudósítónak. Még a 2001-es New York-i terrortámadás előtt járt Afganisztánban, aztán nem volt többé megállás: egyik háborús övezetből a másikba került, Iraktól Kongóig és Szudántól Líbiáig. Szinte el sem hagyta a harctereket, ruhatára alaptartozékává vált a sisak és a golyóálló mellény. 2011 márciusában Líbiában négy fotóstársával együtt elrabolták a Kadhafihoz hű katonák. Egyheti fogva tartás után szabadon eresztették, de egy hónap múlva két kollégáját meggyilkolták a polgárháború harcai során. Mindezek arra késztették Lynseyt, hogy átgondolja, összegezze és átformálja az életét. 2015-re annyi szakmai és emberi tapasztalatot gyűjtött össze, hogy úgy érezte, eljött az ideje, hogy írásban foglalja össze eddigi pályáját. Talán mert túlcsordult benne a sok élmény, talán elveszített munkatársai emlékére, talán magyarázatul a fiának, miért nem olyan az ő édesanyja, mint más gyerekeké. Akárhogy is, könyvéből kiderül, hogy Lynsey Addario nemcsak fotográfusnak kiváló, hanem szóban is képes megragadni mind a nagy, mind pedig az apró eseményeket, a történelmi és a személyes perspektívákat, éppen úgy, mint a fényképezőgép mögött. A komoly sikert aratott kötet megfilmesítésének jogát röviddel a megjelenés után Steven Spielberg vásárolta meg.
