Egy nő küzdelme a szabadságért – egy közeljövőben játszódó rémálomban
Mi történik, ha már az álmainkat is megfigyelik?
És ebből egy algoritmus képes előre jelezni, milyen bűncselekményt követünk majd el a jövőben.
Amiért már most börtönbe zárnak…
Sara Husseint egy külföldi konferenciáról hazatérve a Los Angeles-i repülőtéren letartóztatják, mivel az álmaiból nyert adatok alapján közvetlen fenyegetést jelent arra, akit a világon a legjobban szeret: a férjére. Sara hirtelen egy börtönben találja magát, ahol minden mozdulatát és gondolatát megfigyelik, kiértékelik, és ezek alapján döntenek arról, mikor szabadulhat.
Már ha szabadulhat egyáltalán.
Ám egyszer csak olyasmi történik az intézményben, aminek a hatására Sara válaszút elé kerül: továbbra is tartsa be a szabályokat, vagy lázadjon fel a rendszer ellen, amely megfosztotta a szabadságától és az álmaitól.
Az Álomhotel egyszerre feszültséggel teli disztópia és mélyen emberi történet arról, kik vagyunk, és mit jelent valóban szabadnak lenni. Kísérteties vízió az emberi méltóságról egy olyan társadalomban, ahol a hatalom korlátozás nélkül használhatja fel a saját céljaira a technológiát. Margaret Atwood, George Orwell, Kazuo Ishiguro rajongóinak kötelező olvasmány.
"A kihallgatószoba hirtelen mintha összement volna. Sara úgy érezte, megérinthetné a falakat. […]
– Az alvási adatairól van szó – mondta Segura, és újonnan támadt gyanakvással nézett rá. – A fájljában szereplő egyéb figyelmeztetések és a jelen kihallgatásán adott válaszai után ezt nem hagyhatom figyelmen kívül. Attól tartok, kénytelen leszek elrendelni, hogy helyezzék visszatartásba. – Elővett egy bizonyítékos tasakot az alsó fiókból, és nagybetűkkel írni kezdett a címkéjére.
– Várjon egy percet! – emelte fel a kezét Sara. – Csak egy percet. Miről beszél? – A neuroprotézise rögzítette, mikor aludt el, és mikor ébredt fel, de ebből az adatból aligha lehetett érdemi következtetéseket levonni. Mit számított a hatóságoknak, hogy tizenegykor elaludt? Vagy hogy négykor felébredt, hogy megetesse az ikreket? Vagy hogy néha elszundított fél órára az irodája kanapéján? Ez nem tartozott senkire. – Mi köze az alvási adataimnak a bűntettek elkövetéséhez?
– Egyes bejegyzések az erőszak magas kockázatára utalnak.
– Bejegyzések? Úgy érti, az álmaim? – Sara agya pörögni kezdett. Felidézte az implantátum behelyezése napján aláírt beleegyező nyilatkozatokat. Egy szó sem volt bennük arról, hogy az álmait átadják egy harmadik félnek, főleg nem egy kormányzati szervnek. Vagy ha mégis, ezt a részletet értelmezhetetlen jogi szövegezésbe rejtették.
– Igen, Ms. Hussein – válaszolta leereszkedéstől csöpögő hangon Segura. – Az álmai."
„Briliáns… Elgondolkodtat, hogy vajon miért nem teszünk már most többet a magánéletünk védelméért.” - Ann Patchett
„Az Álomhotel az 1984-et idézi: mesterien keveri a műfajokat, miközben a test feletti önrendelkezésről, az állami megfigyelésről és a technológiai fejlődés sötét oldaláról szól.” - USA Today
