Sztálin halála után a Szovjetunió gyökeresen megváltozott.
Bár elnyomó rendszer maradt, mely üldözte az ellenzékét, versenyre kelve a nyugati jóléti államokkal, egy sajátos civilizációt hozott létre.
Az ötvenes évek második felétől kiszámíthatóbb, az emberek igényeire nyitottabb államszövetséggé vált, amely a forradalom reményeit ugyan nem váltotta be, mégis komoly kísérletet tett arra, hogy százmilliók életét modernizálja, és egyenlőbb társadalmat hozzon létre. A korszak jelképei a panelházak, amelyek olcsó lakhatást biztosítottak a városi munkásosztálynak, egyben uniformizálták az emberek életét, a nappalikba beköltöző televízió, amely közel hozta a világ eseményeit, de az uralkodó ideológiát közvetítette, valamint a polgári kultúra tömeggyártott termékei, amelyek addig példátlan módon, sokak számára váltak elérhetővé, de amelyek felett éberen őrködött a cenzúra.
Mark B. Smith cambridge-i történész egy rendkívül ellentmondásos és feszültségteli társadalmat mutat be nekünk. A hétköznapi életre összpontosítva feltárja, hogy az üdülőhelyek kényelme miként fért meg a kiváltságosok korrupciós botrányaival, a lehallgatásokkal és a máskéntgondolkodók üldözésével. Az ország mindennapjainak rekonstruálásával mélyebben megismerhetjük a Szovjetunió kultúráját, egyben választ kaphatunk arra, milyen gazdasági és politikai folyamatok vezettek a Szovjetunió önfelszámolásához. Nem érthetjük meg a 21. századot, ha nem töprengünk el ezen a 20. századi grandiózus kísérleten.
